Ismerd ige múlt ideje
Tartalom
Az igeidők kialakulása: hogyan fejezik ki az időt a különböző nyelvek? Publikálva: A fizikusok, költők és filozófusok évezredek óta elmélkednek arról, mi is az az idő.
Abban nagyjából mind egyetértenek, hogy létezik múlt, jelen és jövő. Ezek a fogalmak pedig rendszerint a nyelvekben is megjelennek, hiszen amikor közölni akarunk valamit, egyáltalán nem mindegy, hogy az most aktuális, a múltban történt, avagy a jövőre vonatkozik.
Az igeidők épp ezért szinte minden nyelvben hangsúlyos szerepet kapnak. Cikkünkből megtudhatod, hogy a tanuláskor melyik nyelvvel van könnyű dolgod ebből a szempontból, és melyikben számít a megtanulásuk igazán nagy falatnak.
A német ige Csoportosítás ragozás szerint A gyenge igék jelen idejében a tőhangjuk szótő nem változik meg egyes szám 2.
Mit jelent az, hogy igeidő? A latin tempus szó egyrészt időt, másrészt igeidőt jelent. A szó a franciába és az angolba is eleinte tens formában került át, ma pedig a franciában a temps, az angolban pedig a tense alakot használják az igeidő jelentésében. A magyar nyelvben már a legelső nyelvi emlékekben is megjelennek a változatos igeidők például az egyszerű és a befejezett jelen, az egyszerű, a befejezett és a befejezetlen múltmelyeket a Igazán nagy hatású tanulmány jelent meg a Chicagói Egyetemen ben.
Joan Bybee és munkatársai a The Evolution of Ismerd ige múlt ideje című könyvükben különböző nyelveket megvizsgálva és összehasonlítva arra jutottak, hogy az egymással nem rokonságban lévő nyelvekben univerzálisan hasonló eredetűek lehetnek az igeidőkkel, az igeszemlélettel és az igemóddal például: felszólító mód kifejezett funkciók, noha ezek konkrét, nyelvenkénti kifejezése másként realizálódhat.
Ássunk a mélyére! Az igeidők helyes használatához rendszerint bonyolult definíciókkal és szabályokkal kell megismerkedned.
Beszéljünk oroszul!
Itt és most csak a legfontosabbakat vesszük sorra. Fontos fogalom az igeszemlélet, más néven aspektus, valamint az igejelleg, vagyis akcióminőség, amelyek szorosan összefüggenek egymással és az igeidőkkel.
E nehezen egyértelműsíthető fogalmak lényegét a következőképp fogalmazhatjuk meg egyszerűen. Az igeszemlélet azt mutatja meg, hogy a cselekvést állapotként vagy eseményként szemléljük, így kifejezhetünk ismerd ige múlt ideje befejezettséget megtalálta a kulcsát vagy folyamatosságot havazik is.
Emellett azt is hangsúlyozhatjuk, hogy az adott esemény milyen mértékben változtatja meg a cselekvés tárgyának, illetve a történés alanyának állapotát. Ha teljesen, akkor célra irányuló, azaz telikus igekötős igével jelölve: befest, névszóval jelölve: zöldre fest, helyhatározóval jelölve: házfalra festha pedig nem teljesen, akkor atelikus fest cselekvésről vagy történésről beszélhetünk. Az igejelleg a cselekvés lefolyási módjára utalhat aszerint, hogy például tartósságot alszikismétlődést sütögetintenzitást suttog — kiabál — üvölt fejez-e ki.
A magyarban többek között az igekötők használatával vagy kihagyásával is jelölhetjük a fenti tulajdonságokat, így például a meg- igekötő sokszor az eredményre, a ismerd ige múlt ideje megnéztem egy filmetaz el- igekötő pedig gyakran a folyamatosságra utalhat Éva elbámészkodott.
Fontos, hogy az igeidő fogalma nem azonos a hétköznapi életben használt idő szó fogalmával. Ha azt mondod, holnap moziba megyek, akkor az igét jelen időben használod, viszont valójában a jövőre utalsz — vagyis a tényleges idő eltér az igeidőtől.
Az időben elhelyezett jelenségek rendszerét ugyanis bonyolítja, hogy a beszéd idejéhez, ismerd ige múlt ideje a beszédidőhöz is viszonyítható a jelenség ideje, eszerint létezik előidejűség, egyidejűség és utóidejűség — ezek pedig megfelelnek a múlt, jelen és jövő időnek. A különböző nyelvek viszont nemcsak ezt a három különböző időt fejezhetik ki, mivel az igeidő kapcsolatba kerülhet többek között az igeszemlélettel — emiatt utalhat például a jelen idejű moziba megyek a jövőre, hiszen a moziba menés teljes időtartama nem esik egybe a két szó kimondásának idejével.
A ragozott igéken, illetve az igék különböző idejű alakváltozatain kívül összetétellel, azaz segédigékkel is utalhatunk az időre. Elég, ha csak a magyar fog szóra gondolsz esni fogamely a jövő időt jelöli. Az indoeurópai nyelvek pedig sokszor a létigét ich bin angekommen; je suis arrivé vagy épp a birtoklást kifejező igét I have sung; ich habe gesungen használják segédigeként a múlt kifejezésére.
3rd or immaginary past conditional – múlt beli feltételes mód
Magyar igeidők régen és most Anyanyelvünk folyamatosan változik, és ez alól az igeidők sem kivételek. Jelenleg két olyan igeidő létezik a magyar nyelvben, amelyet segédige nélkül képezünk: a jelen és a múlt idő.
A jelen időnek nincs külön jele moziban vagyoka múlt idő jele pedig -t vagy -tt moziba mentem. Jogosan kérdezheted, hogy mi a helyzet a jövő idővel? A magyar nyelvben a jövő időnek nincs külön jele, azt általában jelen idejű igealakokkal és esetlegesen további nyelvi eszközökkel például időhatározóval, igekötővel moziba megyek holnap, elmegyek a mozibailletve a fog segédige és a főnévi igenévi azaz a -ni képzővel képzett alak segítségével moziba fogok menni fejezzük ki.
Az egyetlen kivétel a lesz létige, amely a van ige jövő idejű képzett alakja. Nem volt azonban ez mindig így a magyar nyelv története során. A honfoglalás előtti magyar nyelvváltozatokat ősmagyarnak hívják. Az ómagyar korban, amely a honfoglalástól az os mohácsi vészig tartott, az igeidőrendszer alapját a befejezetlen vagy egyszerű jelen ad, monda befejezett jelen adott, mondottvalamint az egyszerű vagy elbeszélő múlt ada, mondaa befejezetlen múlt ad vala, mond vala és a kislemez burghausen múlt adott vala, mondott vala idő adta.
A jövő idejű jelenségek kifejezésére rendszerint a jelen idejű alakokat alkalmazták. Az ómagyar kor elején még nem volt jellemző az igekötők használata, de a kor végére már gyakran kezdték igekötővel jelölni a befejezett aspektust.
A középmagyar korban, amely ig, azaz a felvilágosodás kezdetéig számítódik, egyre több nyomtatott könyv illusztrálta nyelvünk változásait. Az egyik legfontosabb nyelvi újítás az igeidő- és az aspektusrendszer átalakulása volt: az összetett igealakok ugyanis fokozatosan elvesztették a funkciójukat, és az igekötővel való aspektusjelölésre terelődött a hangsúly.
A teljes változás, az új állapot ugyanis egyúttal a befejezettséget is jelzi néz — megnéz. Így megszűnt az igény arra, hogy feleslegesen bonyolult összetett igealakokkal fejezzék ki az aspektust, ezáltal a többféle múlt idő funkciói közti különbségek is elhalványodtak, összemosódtak az adott volt, mondott volt típusú alakokat is ekkortájt kezdték használni. Az egyszerű jelen mellett végül a befejezett jelen maradt életben, amely ekkor vette át a múlt idő szerepét. Az újmagyar kor ig, a trianoni békéig tartott.
A sein ige múlt ideje
A kor legfontosabb eseménye a nyelvújítás volt. A trianoni békét követő, jelenkori időszak magyar nyelvét újabb magyarnak vagy mai magyarnak nevezzük. A középmagyar kornál említett nyelvi változásoknak köszönhetően a Igeidők a különböző nyelveken A különböző nyelveket tekintve az igeidők kapcsán is hatalmas változatossággal találkozhatsz.
Általánosságban azért elmondható, hogy a nyelvek többségében valamilyen szinten meet akart vicsorog múlt, jelen és jövő idő, noha olyan nyelvek is vannak, ahol nem az igék, hanem például az időhatározók jelzik a jelenségek idejét. Latin és ógörög nyelv Ezt a két holt nyelvet azért érdemes közelebbről is megvizsgálni, mert számos mai, európai nyelv alapját képezik. A latinban kijelentő módban hat igeidő van.
Így aztán létezik egy jelen praesenshárom múlt praeteritum imperfectum, praeteritum perfectum, plus quam perfectum és két jövő futurus, anterior futurus idő. A cselekvő és szenvedő igenemű igék szemlélete lehet befejezett és befejezetlen.
A kijelentő módon kívül felszólító és kötőmód is létezik. Ezek az igekategóriák pedig egymással szoros összefüggésben állnak, az igék ragozása tehát mindezek kombinációjától függ. Az ógörög nyelv igéi igenemek szerint lehetnek cselekvők, mediálisak vagy szenvedők.
Az igeidők kialakulása: hogyan fejezik ki az időt a különböző nyelvek?
A cselekvő és a szenvedő alak különbsége könnyen kitalálhatóan abból adódik, hogy az alany cselekvése másra irányul-e, vagy épp az alany szenvedi el más cselekvését.
A mediális igék pedig azt jelölik, ha az alany cselekvése visszahat az alanyra. Aspektus szempontjából az igék a jelenség folyamatosságát hangsúlyozó imperfectum, a jövőbeli tényállást jelölő futurum, a jelenség teljességét, befejezettségét kiemelő aoristos és az állapotváltozást jelölő perfectum típusúak lehetnek, idő szempontjából pedig praesensről és praeteritumról beszélhetünk.
Mindezen alakok a négy igemód indicativus, coniunctivus, optativus és imperativus lehetséges alakjaival kombinálódhatnak ragozásakor. Így lehet többek között például múlt időben praeteritum imperfectum, aoristos és praeteritum perfectum alakokról beszélni kijelentő módban. Angol nyelv Az angol igeidők bemagolása a legrémisztőbb elemek közé tartozhat a nyelvtanulás során.
Nem véletlenül, hiszen nem kevesebb, mint tizenkét különböző igeidő létezik, ezek logikája pedig jelentősen eltér a magyartól. Ha láttad az Agymenők című sorozatból azt a részt, ahol a Vissza a jövőbe című filmről beszélnek, akkor tudhatod, hogy az igeidők komplexitása sokszor még az anyanyelvű beszélőkön is kifog.
MIND MAP (Verben)
Ahhoz, hogy veled ez ne fordulhasson elő, nézzük át most az angol igeidőket! Present Perfect Befejezett jelen : Have you ever been to Ismerd ige múlt ideje Past Simple Egyszerű múlt : I was sick. Past Continuous Folyamatos múlt : I was sleeping. Past Perfect Befejezett múlt : Did you move to Hungary because a Hungarian university had offered you a ismerd ige múlt ideje Past Perfect Continuous Folyamatos befejezett múlt : I had been waiting for two hours when my friend arrived.
Future Simple Egyszerű jövő : I will not work tomorrow.
Все замерли в изумлении. Возможные последствия полученного известия словно пулей пронзили Джаббу.
Future Perfect Befejezett jövő : By next month, he will have worked there for two years. Future Perfect Continuous Folyamatos befejezett jövő : John will have been waiting for Jane for three hours when her train arrives. Nyelvek igeidő nélkül Bár második üzenet társkereső kínait sokan tartják a legnehezebben megtanulható nyelvek egyikének, a nyelvtana korántsem túl bonyolult, ugyanis nincs benne ragozás, nincsenek esetek, számok, nemek, és az igeidők is teljes mértékben hiányoznak.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a világ legnagyobb lakosságú országában teljes nyelvi káosz uralkodna, hiszen egyéb módon persze utalnak az időre.
- MIND MAP (Verben) by nuage on Genially
- Az igeidők kialakulása: hogyan fejezik ki az időt a különböző nyelvek?
- Gyerekek megismerjék kérsz
A legtöbb esetben a szövegkörnyezet ismerd ige múlt ideje útmutatást arra vonatkozóan, hogy az esemény mikor is történt, ugyanis időhatározók és egyéb időre vonatkozó kifejezések segítségével jelezhető a jelenségek időbelisége. Nem a kínai az egyetlen nyelv, amelyben nincsenek igeidők. A távol-keleti nyelvek között ez egyáltalán nem szokatlan jelenség, hiszen például a thai és a vietnámi nyelvből is hiányzik ez a nyelvtani jellemző. Hasonló a helyzet az indonéz nyelvben is, sőt egyes értelmezések szerint a grönlandi nyelv is az igeidő nélküli nyelvek közé tartozik.
A kínaihoz hasonlóan ezekben a nyelvekben is főként időhatározókkal és egyéb időre vonatkozó kifejezésekkel utalnak az időbeliségre. Majd holnap megtanultad… Furcsán hangzik, ugye? A jelenségek időbeliségére fontos pontosan utalni minden nyelvben.
A bonyolult igeidőkkel rendelkező nyelvekben, mint például az angolban, ugyanis az igeidők helyes használata nem pusztán a választékos beszéd alapját képezi, hanem a félreértések elkerülésében is fontos szerepet játszik.
A bonyolultság miatt viszont épp az egyik leggyakoribb nyelvtani hibának számít, ha az igeidőket rosszul használják a nyelvtanulók. Egy angol nyelvű állásinterjún például egyáltalán nem mindegy, hogy az előző munkahelyeden hat éve dolgozol már és még mindig ott dolgozolvagy pedig hat évig dolgoztál egyszer régen. Érdemes tehát külön energiát fordítanod az igeidők megtanulására, hogy semmilyen helyzetben ne vessz el a tér—idő kontinuumban!
