Ismerje meg a rímelő szavak, Hogyan lehet verset írni rímel?
Tartalom
Asszonánc[ szerkesztés ] A tiszta rímmel ellentétben az asszonánc jellemzője, hogy a rímelő szótagok magánhangzóinak egyezése mellett mássalhangzóik kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól.
Nagyon ritkán előfordul, hogy a magánhangzók sem teljesen azonosak, de közeli rokonságban kell, hogy álljanak egymással. A mássalhangzók különbözőségének mértéke nagyon széles skálán változhat.
Ennek illusztrálására két szélsőséges példa: Holmi rossz rímnél becsesb zománc A versen a szép csengő asszonánc. Arany János : Vojtina levelei öccséhez Arany szellemes önhivatkozó versében a z és sz, ill.
Hogyha néha lepotyogok, Dolák-Saly Róbert : Volt-nincs róka Dolák-Saly Igazságos Izom Tiborról szóló sorozatában alkalmazott rímekben a mássalhangzók ilyen nagy mértékű eltérése groteszk hatást kelt. A magyar asszonánc leggyakrabban két szótagra terjed ki. Irodalmunkban Vörösmarty alkalmazza először, Petőfi megújítja, Arany János elméletének megalapozója.
A tiszta asszonáncban a magánhangzók csengenek egybe, s a mássalhangzók merőben eltérőek, például: "Nem is, nem is azt a forgószelet nézi, Mely a hamvas utat véges-végig méri" A mássalhangzós asszonáncban pararím fordítva, például: "Az erdő hallgatag.
