Pingvinek tudják, Mi MICSODA // M – Pingvinek – Olvasópróba 2.

Rendszertani besorolása[ szerkesztés ] A császárpingvineket legelső alkalommal George Robert Gray angol kínai nő nézett párizs írta le ben. A Gray által adott Aptenodites elnevezés az ógörög ἀ-πτηνο-δύτης [a-ptēno-dytēs], azaz szárnyak nélküli búvár jelentésű szavakból áll össze.

Lábléc médiacsalád

Nevének második tagja a német természettudós Johann Reinhold Forster tiszteletére lett forsteri, aki elkísérte James Cook kapitányt második tengeri felfedezőútjára és további öt pingvinfajt nevezett el az utazás során. Forster lehetett az egyik első ember, aki közt pingvineket látott saját szemével, melyekről azt hitte, hogy pingvinek tudják A. Ám a pingvinek tudják készült jegyzeteinek helyszíne valószínűsíti, hogy a császárpingvineket fedezte fel.

A hasonló kinézetű királypingvinnel együtt a császárpingvinek az Aptenodytes nemzetség két távolabbi faját alkotják. Fosszilis maradványok alapján létezett még egy harmadik pingvinfaj is az Aptenodytes nemzetségen belül, amely az Aptenodytes ridgeni nevet kapta és a kései pleisztocén időszakban élt Új-Zélandonmintegy hárommillió évvel ezelőtt.

Mitokondriális és nukleáris DNS-vizsgálatok bebizonyították, hogy e pingvinfaj, mintegy 40 millió évvel ezelőtt kezdett el elválni a többi ma ismert pingvinfajtól rokonság tekintetében. A többi pingvinfaj a tél elől ilyenkor északabbra húzódik. Az Antarktiszt óriási kiterjedésű jég veszi körül, mivel befagy az óceán.

Navigációs menü

A császárpingvin elterjedési területe a Déli-sark körül a déli szélesség 66°-a és a déli szélesség Közel minden alkalommal olyan helyet választ magának költés pingvinek pingvinek tudják, amely nem a mozgó jégtáblákon helyezkedik el. A tengerparttól nem távolodik el 18 kilométernél messzebbre, mikor költőhelyét kialakítja.

A költőkolóniák gyakran olyan helyen fordulnak elő, ahol sziklák, vagy jégfalak, jéghegyek védelmet nyújtanak a metsző antarktiszi szél heves lökései elől. Három állandósult költőkolóniáját ismerjük, melyek az Antarktiszi-félsziget és a Dion-szigetek közt jelenleg nem használjákaz Ausztrál Antarktiszi Területen a Taylor-gleccser végén, illetve leggyakrabban az Amundsen-öbölben helyezkednek el. Kóborló példányok megjelenését jegyezték fel a Heard-sziget, Dél-Georgia és Új-Zéland egyes pontjain.

A déli sarkkörön kívüli vidéken él a császárpingvinek 35 százaléka. Főbb költőkolóniák élnek a Washington-fok, a Coulman-sziget területén a Viktória-földön, a Halley kutatóállomás közelében a Colbeck-foknál és a Dibbie-gleccsernél.

Tartalomjegyzék

Megjelenése[ szerkesztés ] A kifejlett császárpingvinek állva centiméter magasságúak. A két nem közül a hímek nehezebbek a nőstényeknél. E madárfaj az ötödik legnehezebb testtömegű madárfaj a világon a repülésre képtelen madarak közül. A hím császárpingvinnek több mint két hónapot kell kibírnia a pár egyetlen utódjának tojását melengetve, mire a tojó ismét visszatér hozzá táplálékszerző útjáról. E két hónapos időszak alatt a hím semmilyen táplálékot nem fogyaszt.

• Mi MICSODA // M – Pingvinek – Olvasópróba 2.
• Videóra vették, ahogy a pingvinek a víz alatt „beszélgetnek”
• Csak azt tudom, kapcsolat

A legtöbb hím császárpingvin mintegy 12 kilogrammot veszít testsúlyából, mire a fióka kikel a tojásból. A költési időszakot követően mindkét nem súlya 23 kilogrammra csökken. A nyelvük befelé dőlő redőkkel bordázott, hogy megakadályozza a pingvinek által elejtett zsákmányok megszökését.

A hímek és a tojók hasonló tömegűek és tollazatuk színe is közel azonos. A felnőtt egyedek háta, szárnyainak felső része, tarkója és fejük teteje és farkuk fekete színű.

Császárpingvin

Hasi részük és szárnyaik alja fehér tollazattal borított, mely a mellkasi rész felső részein halvány sárga színű, amely a nyaknál és a füleknél flirt op tv sárga színbe megy át.

Nyolc centiméteres csőrük felső része fekete, míg alsó csőrük lehet rózsaszínű, narancssárga, vagy lilás árnyalatú is.

A fiatal egyedeknél a füleket borító tollazat, álluk és torkuk fehér színű, míg a csőrük fekete. A császárpingvinek többi testtájékát finom, szürke színű pehelytollak borítják, kivéve fekete fejüket és fejük fehér elülső részét. A császárpingvinek sötét tollai barnás árnyalatúvá fakulnak az antarktiszi nyár novembertől februárig tartó időszaka során, majd ezt követően megy végbe a vedlés január és február közt.

A vedlés mindössze 34 nap alatt végbe megy, amely más madárfajokhoz viszonyítva viszonylag rövid ideig tart.

Fő navigáció

A pingvinek tudják tollak csak azt követően kezdenek el kihullani, miután az új tollazat eléri végleges hosszának az egyharmadát, ezáltal is csökkentve az okozott hőveszteséget.

A régi tollazatot az új tollak tolják ki, míg nem elválik a bőrtől.

A császárpingvinek átlagos éves túlélési esélye 95,1 százalék, miközben e madarak átlagosan várható élettartama 19,9 év. Kutatások bizonyították, hogy e madarak egy százaléka megérheti akár az 50 éves kort is. Ugyanakkor csak mintegy 19 százaléka éli túl a fiókák közül az egyéves kort.

A császárpingvinek állományának 80 százaléka idősebb, mint 5 év. Hangjuk[ szerkesztés ] Mivel a császárpingvinek nem építenek fészket, amely egy biztos pontot jelentene számukra, amikor párjukat, vagy éppen fiókájukat kell megkeresniük, ezért kénytelenek voltak kialakítani egyedi hangjelzéseiket egymás helyének könnyebb beazonosítására.

• Császárpingvin – Wikipédia
• Index - Tech-Tudomány - Érzékenyen reagálnak a pingvinek a zajokra
• Profil létrehozása a partnerkeresés

A hangokat kiadó egyedek két frekvenciasávot használnak váltogatva. A fiókák szintén egy meghatározott frekvenciájú hangjelzéssel közlik szüleik felé, ha épp éhesek, vagy csak keresik őket.

Miért nem tudnak repülni a pingvinek?

A jeges tengervíz hőmérséklete -1,8 fok körül alakul, amely jóval alacsonyabb, mint a császárpingvinek 39 °C-os testhőmérséklete. E madárfaj azonban számos módon alkalmazkodott a jeges időjárási körülményekhez.

A zsírréteg azonban gátolja a pingvinek szárazföldön való mozgását, legalábbis a Magellán-pingvinekkel összevetve, melyeknek kevesebb zsírréteg borítja testét. Akár méter mélyre is képes lemerülni. Tócsákból, tavakból isznak, vagy egyszerűen megeszik a havat.

Ám ez legtöbbször nem fedezi vízszükségletüketígy a tengervizet kell meginniuk. Azonban a pingvinek veséje pingvinek tudják emberéhez hasonlóan nem képes arra, hogy megfelelő mennyiségű sót válasszon ki, ezért náluk is kifejlődtek azok a sómirigyekamelyek sok más tengeri madárnál is megtalálhatók. A sómirigyek a csőrükbena szemük felett találhatóak, melyekkel kiszűrik a tengervíz sómennyiségének nagy részét.