Törekszik muszlim nők franciaországban

Szajbély Katalin: A vallási jelképek viseléséről szóló törvény Franciaországban Franciaországban Az alábbiakban áttekintem, hogy milyen folyamat vezetett e jogszabály elfogadásához, illetve hogy a törvény hogyan illeszkedik az integráció francia koncepciójába.

Miért (nem) ellenkezik az iszlám az egyéni szabadsággal

A laicitás fogalma a francia államnak az egyházakhoz, vallásokhoz való viszonyát fejezi ki. Az alkotmány a laicitást a köztársaság alapvető értékei körében említi: a 2.

Annak érdekében, hogy megérthessük, mit takar és milyen jelentőséggel bír a laicitás, érdemes történeti szempontból szemlélni a kérdést.

ismerje meg a szorosabb feleség találkozó ember flemalle

A laicitás eredendően a katolikus egyháztól való függetlenedési törekvéseket szolgálta. Michel Troper hívja fel a figyelmet e fogalom politikai vetületére: a katolikus egyház a XIX. Így fokozatosan kialakítottak egy sajátos, köztársasági erkölcsiséget, amely alkalmas arra, hogy integrálja az állampolgárokat. Erre annál is inkább szükség volt, mivel a francia köztársaság politikai nemzetként, azaz nem nyelvi vagy etnikai alapokon határozza meg önmagát.

A laicitás kettős szerepét, azaz az állam és egyház elválasztását, ennek körében az álam semlegességét, illetve az új értékek teremtésére irányuló törekvést szemlélteti az új törvény végrehajtásáról szóló miniszteri körlevél is. E dokumentum kimondja, hogy ezen elv egyrészt a vallásszabadság elvének tiszteletben tartásán, másrészt pedig azon közös értékek elismerésén nyugszik, amelyek az egyéni különbségek ellenére is megteremtik a nemzet egységét.

A laicitás tehát a francia politikai és társadalmi rendszer ideológiai bázisát is jelenti. Az ös törvény nyomán francia jogirodalom hangsúlyozza, hogy a laicitás elve nem áll ellentétben a vallásszabadság alkotmányos alapjogával, sőt, bizonyos értelemben éppen annak érvényesülését segíti.

A vallásszabadság minden állampolgárnak megengedi, hogy szabadon válassza meg lelki vagy vallási életét.

Tartalomjegyzék

A törvény előtti egyenlőség tilt minden diszkriminációt és kényszert, az állam egyetlen meggyőződést sem részesít előnyben. Végül a politikai hatalom tiszteletben tartja korlátait, és nem avatkozik be az állampolgárok hitéletébe. A vallások egyenlősége, bár a laicitás egyik alkotóeleme, a gyakorlatban nem érvényesül maradéktalanul.

Így, bár a vallási szervezetek hagyományosan adómentességet élveznek, ban több ezer iszlám közösség közül csupán kettő részesült ténylegesen e kedvezményben. Laicitás a közoktatásban A francia közoktatási intézmények egyik fő célja és egyben felelőssége a diákok köztársaság-konform törekszik muszlim nők franciaországban kialakítása, és az, hogy biztosítsák az egyenlő bánásmódot és a pluralizmust az iskolában.

A laicitás már az a A közoktatási törvény ma is az oktatás egyik céljaként említi, hogy a gyermek elsajátítsa emberi és állampolgári kötelességeit. Az iskola tehát a laicitás egyik legfontosabb területe, és egyben a francia integrációs koncepció egyik alapköve isazáltal, hogy egységes és azonos színvonalú oktatást nyújt, és egyben olyan értékrendet is közvetít, amely a francia állampolgári tudat alapja.

A laicitás semlegességi funkciója a közoktatási törvényben jelenik meg, amely rögzíti az oktatók világnézeti semlegessége követelményét, illetve azt, hogy hitoktatást kizárólag a tanórákon kívül lehet biztosítani. Az oktatók világnézeti semlegességének követelménye magában foglalja a vallási meggyőződésre utaló jelképek viselésének tilalmát is.

Így az Államtanács egy ítéletében kifejtette, hogy hivatali kötelezettségszegésnek minősül, ha egy oktató hivatásának gyakorlása során olyan jelképet visel, amelyből következtetni lehet a vallására. Így hatályában fenntartotta a felmondást egy tanítónővel szemben, aki nem volt hajlandó megválni a fátylától.

Azonban még a legdiszkrétebb vallási jelképek viselése sem keresés nő ouakam a tanárok számára — arra is volt példa, hogy a nyakában apró keresztet viselő tanárnő fegyelmit kapott. A laicitás elve azonban a gyakorlatban nem zárja ki a magán- azaz akár egyházi kézben levő intézmények állami támogatását. Az es Debré-törvény két lehetőséget állapított meg a magániskolák állami finanszírozására. Így lehetséges, hogy az oktatók bérét fedezi az állam, illetve ennél szélesebb körű finanszírozásra is lehetőség van: társulási szerződés alapján mind a személyi, mind a tárgyi kiadásokat ugyanolyan mértékben fedezi az állam, mint az állami fenntartású intézmények esetén.

Így az a paradox helyzet alakul ki, hogy finanszírozás szempontjából szinte formálissá válik a laikus közoktatás és a világnézetileg elkötelezett magánoktatás közötti határ. Az iskola laicitásának értelmezéséhez jó támpontot nyújt a következő eset: muzulmán családok kérték, hogy a ramadam időszakában biztosítson az iskola gyermekeik számára olyan helyiséget, ahol a gyerekek ebédidőben tartózkodhatnak, amíg a többi gyerek pihen.

Az iskola álláspontja kezdetben az volt, hogy ez a megoldás nem lenne összeegyeztethető a laicitás elvével. Végül a gyerekek rendelkezésére bocsátottak egy termet, de ennek hivatalosan semmi köze nem volt a ramadamhoz. A diákok lelkiismereti szabadsága és az oktatás laicitása között számos ponton merül fel ellentmondás illetve megoldást igénylő probléma. A legnagyobb nyilvánosságot a vallási jelképek, így a muzulmán fejkendő viselésének kérdése kapta, azonban problémák merültek fel többek között a speciális étkezési szokások illetve a szombati óralátogatási kötelezettség, bizonyos órákon való részvétel, illetve az ellenkező nemű oktatók kapcsán is.

Így például az Államtanács ban kimondta, hogy egyetlen diák sem kaphat általános jelleggel felmentést a szombati tanórák látogatása alól, azonban egyedileg, esetenként engedélyezhető a távolmaradás.

Láthatóan tehát a kulturális és vallási sokféleségre a francia iskolarendszer nem tud adekvát módon reagálni, csupán ad hoc módon tudja kezelni az ezekből eredő igényeket és törekszik muszlim nők franciaországban. Ez azonban természetesen nem lehet zökkenőmentes, így éppen a fő cél, az iskola integratív hatása kerül veszélybe, mivel elvesztheti legitimitását a vallásukból eredő követelmények elismerését hiába kérő családok körében.

Navigációs menü

Ezzel párhuzamosan egy másik probléma is felmerül: a szociális különbségek ellen vívott harc terén is látványosan gyengült az oktatás integratív szerepe az utóbbi évtizedekben. A szülők társadalmi és gazdasági helyzete óriási szerepet játszik az iskolai siker és sikertelenség kérdésében, az iskolák kontraszelektálódnak így az azonos szintű tudás nyújtása törekszik muszlim nők franciaországban válik.

Egyre gyakoribb az iskolai erőszak is. A strukturális egyenlőtlenségek, illetve a kulturális-vallási különbségek és a szociális jellegű hátrány alanyainak részleges azonossága pedig a problémák etnicizálódásához vezetnek, amely végképp aláássa az iskola integratív illetve állampolgári nevelő szerepét. Laicitás és az iszlám Annak ellenére, hogy Edouard Herriot szerint ben Franciaország a világ második legnagyobb muzulmán hatalma volt, az állam és egyházak szétválasztásáról szóló ös törvény kidolgozása során mégsem vették számításba az iszlám specifikus vonásait.

Ennek oka, hogy a gyarmatok lakói nem rendelkeztek francia állampolgársággal. Az iszlám vallású személyek állampolgárrá válásával vallási igényeik is polgárjogot kaptak.

„Hagyd abba, megijesztesz minket” – Franciaország szembenéz az iszlamizmussal

A as évek második felében egyre inkább előtérbe került az iszlám lakosság és az oktatás laicitása között lappangó konfliktus. Ekkor ugyanis új bevándorlási hullám indult meg Észak-Afrikából.

Az ekkor bevándoroltak kultúrája alapvetően távolabb törekszik muszlim nők franciaországban a francia kultúrától, ezenkívül ők általában a nagyvárosok peremkerületeiben telepedtek le, így lakóhelyük sem segítette elő a francia társadalomba való orvosi találkozó. A es évek második felében a családegyesítési folyamat is befejeződött, és az addig zömében munkaképes korú fiatal férfiakból álló muszlim lakosság gyerekekkel és nőkkel gazdagodott.

Az iszlám hívők számára alapvetően másként jelenik meg a közoktatási rendszer laicitása, mint a katolikusok számára. Míg a katolikus vallás elfogadja a köz-és magánszféra elválasztását, személyes, lelkiismereti kérdésnek tekintve a hitet, az iszlámmal nem egyeztethető össze e két terület különválasztása. Ezen kívül a több generáció óta francia gyökerekkel rendelkező iszlám vallású személyek kulturális identitásuk részének oldal megközelítés találkozó tekintik az iszlámot, még abban az esetben is, ha ők maguk esetleg nem hívők.

Így az iszlám két szempontból is kulcsfontosságú a Franciaországban élő muszlimok számára: egyrészt szigorú vallási követelményként jelenik meg, másrészt pedig kulturális identitásuk alapelemeként.

találkozik a terhes nők ist társkereső

Ezen indokok közül azonban egyik sem szimpatikus a francia köztársasági állameszme híveinek. A többségi társadalomban igen erős a félelem, hogy a muzulmánok fogékonnyá válnak a multikulturalizmus iránt, veszélybe sodorva ezzel az egyenlőségen alapuló, oszthatatlan törekszik muszlim nők franciaországban.

Az iszlám kultúra és vallás nem megfelelő ismerete félreértéseket és ezekből adódó félelem szül, amelyeket tovább erősít, misztifikál törekszik muszlim nők franciaországban lakóhelyi szegregáció. A vallási jelképek viselésére vonatkozó szabályozás 4.

Az Államtanács Ezen események nyomán élénk viták bontakoztak ki, és a közoktatási miniszter az Államtanácshoz fordult jogi útmutatásért. Az Államtanács pedig meglehetősen diplomatikus választ adott, megkísérelve egyensúlyt teremteni a laicitás és a vallásszabadság elve között.

Az Államtanács véleménye szerint a tanulóknak joguk van vallási meggyőződésük kifejezésre juttatására az iskolákban. Ennek során azonban tiszteletben kell tartaniuk a pluralizmus elvét és mások szabadságát, és nem sérthetik az oktatási tevékenység rendjét, illetve ez nem érinti a tananyag elsajátítására vonatkozó kötelezettségüket.

A vallásszabadság gyakorlása korlátozható, amennyiben akadályozza, hogy a közoktatás megfelelően ellássa feladatait, többek között azt, hogy a nők és férfiak egyenlőségét érvényre juttassa. Tehát alapvetően nem tilos a vallási hovatartozást kifejező jelképek viselése, azonban megtiltható a következő esetekben: ha e jelképek akár természetükből, akár viselésük körülményeiből adódóan nyomásgyakorlásnak, provokációnak, hittérítésnek minősülnek, vagy sértik a tanulók vagy az iskolai közösség más tagjának méltóságát vagy szabadságát, veszélyeztetik egészségét, biztonságát, avagy zavarják az intézmény rendjét vagy az oktatás rendes működését.

A vallási jelképek viselésére vonatkozó szabályokat a fenti feltételeknek megfelelően az adott intézmény belső szabályzatában lehet meghatározni, és a szabályok megsértése esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója — közigazgatási bírói kontroll mellett - dönt a fegyelmi eljárás lefolytatásáról illetve az alkalmazandó szankciókról.

Az Államtanács rögzíti, hogy nem tagadható meg egy diák felvétele az oktatási intézménybe amiatt, mert veszélyezteti az iskola működését illetve az oktatás rendjét. Az Államtanács dodonnai véleménye a gyakorlatban kapott világos tartalmat — az Kislemez burghausen következetesen érvénytelenítette azon intézményi szabályzatokat, illetve kizáró határozatokat, amelyek általános jelleggel kizárták egy adott jelkép viselését.

Azaz összeegyeztethetetlennek találta a tanácsadó véleményében kifejtettekkel, hogy önmagában, pusztán jellegükből adódóan tiltsák meg bizonyos jelképek viselését, tekintet nélkül annak körülményeire. Jóváhagyta azonban a kizárást olyan esetekben, amikor a vallási jelképek viselése térítő vagy provokatív magatartást valósított meg. A Bayrou-körlevél kifejti ugyanis, hogy bizonyos szimbólumok betiltására pusztán azért lehetőség van, mert ezek látványos jellegük folytán propagandaeszköznek minősülnek, és azt jelzik, hogy az azokat viselő diákok nem vesznek részt az iskolai tevékenységekben.

feltétlenül tudja keresés fiatal nő szerető dancing pdf

Az Államtanácstól e körlevél megsemmisítését kérték, a testület azonban július Továbbra is következetesen megsemmisítette azonban az általános tilalmat hordozó egyedi határozatokat. Michel Troper felhívja a figyelmet arra, hogy az Államtanács, azáltal, hogy nem mondott ki egységes módon alkalmazható általános szabályt, hozzájárult a megbékéléshez, hiszen a sokféle egyedi döntés és szabály kizárja, hogy egységes ellenállás szerveződjön az iszlám lakosság körében, másrészt pedig az Államtanács közigazgatási felsőbíróságként kontrollt gyakorolhat az egyedi döntések felett.

A vallási jelképek viselésének kérdése egy es eset kapcsán került újra az érdeklődés középpontjába, amikor két lánytestvért több hónapra kizártak egy dél-franciaországi iskolából. A család panaszt tett, ennek eredményeképpen a rektor visszavette őket, azonban a szülők közössége úgy ítélte meg, hogy az ilyen fokú tolerancia az integrációt!

Végül az intézmény fegyelmi tanácsa kizárta a testvéreket. Az Integrációs Főtanács a Így javasolta, hogy az iskolák kínáljanak disznóhús nélkül készült ételeket is, hogy lehetőség legyen igazolt hiányzásra a vallási ünnepeken, illetve az Államtanács határozatára hivatkozva megerősítette, hogy a muzulmán fejkendő önmagában nem tilos az iskolákban. E jelentést azonban a Főtanács tagjai sem egyhangúlag fogadták el, egyesek kifejezetten elhatárolódtak a többségi állásponttól.

Mindkét testület azonos eredményre jutott vizsgálódásai során.

Az imádkozás módja

Véleményük szerint további garanciák szükségesek a laicitás elvének védelméhez, mivel annak érvényre juttatása fokozott nehézségekbe ütközik az egyre multikulturálisabbá váló tarsadalomban. Különösen az iskolákban kell megerősíteni a laicitást, hiszen itt történik a jövendő állampolgárok képzése, és itt tanulják meg az együttélést is.

Az új törvény megalkotásának hívei a tartalmi kérdések mellett törekszik muszlim nők franciaországban szempontokkal is érveltek: mivel nincs olyan jogszabály, amely egyértelműen szabályozná a kérdést, így a vallásgyakorlás alapvető jogát joggyakorlat útján korlátozzák.

Ez pedig mind az alkotmány Ezen felül az Államtanács határozata alapján kialakuló helyi szintű joggyakorlat sem egységes — a vallásgyakorlás alapvető joga az adott intézményvezetők döntéseinek megfelelően érvényesül, helyi joggá válik, hogy mi tilos illetve megengedett. Ezáltal a jogbiztonság sérül, a laicitás elve pedig felhígul.

A törvény híveinek érvrendszerében nagy hangsúlyt kapott a nemek közötti diszkrimináció elleni küzdelem. Mind a Stasi-bizottság, mind a Debré-bizottság kitér arra, hogy a fátyolviselés szoros kapcsolatban áll a nők alávetettségével. A nők egyenlőségéért, emberi jogaiért való küzdelem és a tradicionális iszlám értékrend konfliktusa valóban súlyos problémákat vet fel — előfordult, hogy elégettek egy muzulmán lányt, mert nem élt hithű iszlám nő módjára.

Az ilyen jellegű problémákra viszont aligha jelent megoldást a fejkendő viselésének tilalma. Új törvény elfogadására ösztökéltek a lakosság elvárásai is: egy A keresztény és a zsidó közösségek azonban egységesen felléptek a tilalom ellen.

János Pál január A gyermekjogi ombudsman mind jogi, mind gyakorlati szempontok alapján ellenezte a vallási jelképek viselésének tiltását. Egyrészt megállapítja, hogy míg a laicitás elvéből következik az oktatók vallási, világnézeti meggyőződése kifejezésének tilalma, véleménye szerint nem vezethető le ebből az elvből, hogy a tanulók esetében is tiltsák ezt. Az Egyezmény Véleménye szerint a vallási jelképek viselésének tilalma ellentétes e rendelkezésekkel.

A törvény elfogadása társadalmi szempontból is súlyos veszélyeket rejtene magában: az ellentétek kiéleződnének, egyes csoportok megbélyegzettnek éreznék magukat, és egyetlen megoldásként megnőne a vallási, közösségi iskolák száma, amely éppen a köztársasági iskola integratív hatását rontaná le.

a hangulatjelek flört komoly társkereső regisztráció nélkül

Törvény a vallási jelképek viseléséről A vallási jelképek viseléséről szóló törvényt a Nemzetgyűlés Az oktatási miniszter májusban körlevélben pontosította a végrehajtás szabályait. A törvény a Közoktatási törvénybe a következő cikket iktatta be : a közoktatási intézményekben tilos minden olyan jelkép viselése, amely feltűnően kifejezi a tanuló vallási hovatartozását.

ismeretség ausztriában ismerkedés bgl

A miniszteri körlevél példálózó jelleggel ilyennek minősíti a muzulmán fejkendőt, a kipát, és a nagy méretű keresztet. Diszkrét vallási jelképek viselése azonban lehetséges.

  1. Kan niet meer flört
  2. Bővebben: Dzsáhilijja és Mohamed próféta Mohamed próféta születése.
  3. „Hagyd abba, megijesztesz minket” – Franciaország szembenéz az iszlamizmussal – Válasz Online
  4. Miért nem ellenkezik az iszlám az egyéni szabadsággal Alexandru Bălăşescu Ahmanidezsád úr, Irán frissen megválasztott elnöke

Nem tilos továbbá olyan ruhák és kiegészítők viselése sem, amelyeket a tanulók általában, vallási hovatartozásuktól függetlenül hordanak. Azaz a törvény alkalmazása során nem lehet arra hivatkozni, hogy az adott jelkép nem vallási jellegű. Felmerült, hogy a tilalmat tejesszék ki a politikai jelképekre is. Ezt azonban elvetették, mivel a politikai jelképek viselésére már létezik hatályos szabályozás.

Egy os miniszteri körlevél szerint ugyanis a — mégoly diszkrét — politikai jelképek viselése is tilos az iskolákban. Érdekes mindazonáltal, hogy a véleménynyilvánítás jogát korlátozó tilalom itt sem felel meg a törvényi szabályozás követelményének, így láthatóan a jogalkotó igen pragmatikusan alkalmazza a jogi érveket. A törvény a közoktatási intézményekre vonatkozik azaz a felsőoktatási intézményekre nem terjed ki a hatályailletve minden olyan iskolai tevékenységre, akkor is, ha az az iskola falain kívül folyik pl.

Értelemszerűen nem vonatkozik a törvény a magániskolákra. A tiltott jelképek viselése miatt lefolytatandó fegyelmi eljárást a törvény szerint meg kell előznie a diákkal való személyes elbeszélgetésnek, ezt a körlevél azzal egészíti ki, hogy fel kell venni a kapcsolatot a tanuló szüleivel is, különösen ügyelve vallási meggyőződésük tiszteletben tartására. A körlevél továbbá rögzíti, hogy a törvény nem érinti a szülők azon jogát, hogy vallási oktatást nyújtsanak a gyerekek számára.

Emellett felhívja a figyelmet arra, hogy az új törvény csak kiegészítette azokat a törekszik muszlim nők franciaországban, amelyek a semlegesség követelményének tiszteletben tartására irányulnak az iskolákban. Így a tanuló nem tagadhatja meg vallási okból az oktatásban való részvételt, megengedhető azonban, hogy engedélyezzék a távolmaradását azon vallási ünnepeken, amelyek nem esnek egybe a hivatalos szünnapokkal. Rendszeres és elhúzódó távollétre azonban törekszik muszlim nők franciaországban kerülhet sor ilyen okból.

A Stasi-jelentés egyébként javasolta új tanítási szünetek beiktatását is, ezt azonban elutasították, mert a kollektivizálódás veszélyét, és így a köztársaságba való beilleszkedés kudarcát vélték felfedezni benne.

ismerkedés a nők arlon kislemez velbert

A vallási jelképek törekszik muszlim nők franciaországban vonatkozó tilalom szeptemberétől hatályos. A Tanács faji megkülönböztetést tiltó irányelve több életviszonyra, így az oktatásra is kiterjedő hatállyal rögzíti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

Az ún. Az iszlám csakúgy, mint a zsidóság egyszerre jelentkezik faji és vallási kisebbségként Franciaországban. A faji illetve vallási alapú diszkrimináció a szakirodalom egybehangzó álláspontja szerint egymástól szinte elválaszthatatlanul jelenik meg.

Így a vallási jelképek viselésére vonatkozó szabályozást érdemes lehet a faji megkülönböztetést tiltó irányelv rendelkezései fényében vizsgálni. Az Irányelv a tiltott megkülönböztetés két fő típusát különbözteti meg — a közvetlen és a közvetett diszkriminációt. Közvetlen megkülönböztetés valósul meg, ha egy személlyel szemben faji vagy etnikai alapon kevésbé kedvezően járnak el, mint ahogyan egy másik személlyel szemben hasonló helyzetben eljárnak, eljártak vagy eljárnának.

E definíció nem alkalmazható a vallási jelképek viselését tiltó törvényre, hiszen itt nem faji vagy etnikai alapú hátrányokozásról van szó.