Egységes kelheim, Múzsák - Múzeumi Magazin (Budapest, ) | Könyvtár | Hungaricana

Püspök erdejéből szélcsatorna között Győrtől nyugatra nagyszabású munkálatok folytak a Duna árterületén. Széles sávban, két kilométer hosszan kiirtották az ártéri erdőt és új medret ástak a Mosoni-Dunának.

A régóta tervezett vízügyi beavatkozásnak elsősorban árvízvédelmi okai voltak, de a történetben felbukkan a Győri Műszaki Egyetem campusa is.

Csak arra nem gondolt senki, hogy a városközponttól nyílegyenesen az uralkodó szélirányban ásott meder szélcsatornaként fog funkcionálni a kiirtott erdő helyén. Ezt a mélyen fekvő területet a Mosoni-Duna folyamatosan vándorló kanyarulatai tették az emberi megtelepedésre alkalmatlanná.

Csupán az árteret övező, gyakran alámosott partok voltak alkalmasak arra, hogy települések jöhessenek létre. A Püspökerdő 2 méterrel volt alacsonyabb helyzetben ezekhez a térszínekhez képest, miközben Győr város magja, a Káptalandomb még a római korban is 10 méterrel volt magasabban az ártérnél.

Ez az érték a fokozatosan gyarapodó rétegek miatt ma már a 15 métert is meghaladja A Rábca négy torkolatáról szóló írásainkban már bemutattuk a terület folyókanyarulatainak fejlődését és megemlítettük, hogy egységes kelheim Rábca torkolat áthelyezéséig a Rábca vízrendszere is alakította e tájat. A Püspökerdő eredetileg a Mosoni-Duna jobb partján helyezkedett el, a Szigetköztől egy jókora kanyarulat választotta el, melynek egy korábbi, mára elhagyott ívét Győrújfalu és Sárás között légifelvételeken lehet nyomozni.

Sőt, egy távolabbi elhagyott meder is megtelik néha csapadékvízzel Sárás és Kisbácsa között. A Prágai! Magyar Hírlap tudósítása szerint kommunista összeesküvőket fogtak el itt, az ártéri erdőben, ben. Győrből jelentik: A rendőrség tudomást szerzett arról, hogy Györmegyét valósággal elárasztotta a kommunista propaganda. Nagyszabású nyomozást foganatosítottak, amelynek eredményeképpen szétugrasztották a kommunistáknak a győri püspökerdőiben tanyázó propagandabizottságát, összesen 28 letartóztatás történt.

DONAUINSELN

A kommunisták, mikor látták, hogy minden elveszett, sokszorosító- és írógépüket, valamint a röpirátok nagy tömegét a Dunába süllyesztették. Az as egységes kelheim elején a Püspökerdőben kapott helyet a Győri Állatkertazonban az árvizek, az állandóan nedves talaj, az itt tenyésző szúnyogok, valamint egy alább részletesen kifejtett terv miatt rövid távon költözésre kényszerítették az állatseregletet és gondnokaikat.

Az állatkert elköltöztetésében a végső lökést az ös árvíz adhatta, melyben állatok is odavesztek. A Püspökerdő átvágásának az ötlete az as években merült fel először. A szocialista Magyarország építéséhez elengedhetetlenül szükséges volt, hogy megfelelő számú mérnök álljon a tervgazdálkodás rendelkezésére. Ennek az igénynek a kielégítésére merült fel a Győri Műszaki Egyetem létrehozása. Ez nem egy új felsőoktatási intézmény lett volna; a budapesti Műegyetemet költöztették volna Győrbe.

A tervgazdasági igény a mérnökök képzésére magával vonzotta az igényt az árterület rendezésére, azonban a beruházás csak nem indult meg Eredetileg két terv készült egységes kelheim az egyetem elhelyezésére: egyparti és kétparti megoldás.

Az egyparti megoldás az összes egyetemi létesítményt a Püspökerőbe helyezte volna. A kétparti megoldás szerint az egyetemi épületek és lakóépületek a Egységes kelheim révfalusi partján, a diákszállók, sportlétesítmények a túlsó parti Püspökerdöben kerültek volna. Ezen felül ugyanennyi levelező hallgatóval számoltak.

Az új egyetemi városrészbe csak egy gyalogoshidat terveztek volna, de a hatalmas hallgatószám kiszolgálásához szükség lett volna a gépjárművekkel ismerős grimma megközelítés biztosítására is.

Elképzelhető, hogy a rendkívül tartós ös árvíz tapasztalatai is a helyszín átgondolására késztethették a beruházókat. A Püspökerdő ideiglenesen megmenekült. Az egyetem tervében ugyanis szerepelt a kanyarulat átvágása és az építési terület ármentes szintté tétele, azaz feltöltése 2 méter magasságban.

http www portofbaja huindex php pagevideos A folyami

A püspökerdei egyetem terve ezután soha többé nem került elő azazhogy a későbbi főiskola végül egyparti lett; Révfaluban épült megellenben a Mosoni-Duna áthelyezésének terve átkerült Győr város általános rendezési tervébe lásd alább. Győr általános rendezési terv forgalmi utak távlati szerepüknek egységes kelheim jelölve terv.

Az átvágás azonban megvalósult. Bartal György a Győr, "A vizek városa" c. A folyóág alkalmatlanná vált a hajózásra, még a motorcsónakok sem tudtak közlekedni az év bizonyos szakaszaiban.

• Múzsák - Múzeumi Magazin (Budapest, ) | Könyvtár | Hungaricana
• Múzsák - Múzeumi Magazin (Budapest, ) | Könyvtár | Hungaricana

Az árvizek azonban minden Mosoni-Duna partján lévő települést Révfalu, Pinnyéd, Győrsziget fenyegették. Tehát elsősorban árvízvédelmi okai voltak a püspökerdei átmetszés ben megszületett tervének, amelyhez kapcsolódott a Rábca torkolat áthelyezése Abdára.

Ekkor millió forintot szántak arra, hogy a győri vizek védvonalait megerősítsék. Ennek része volt az áthelyezendő Rábca partjainak megerősítése is. Az erre szánt pénz azonban az áthelyezéssel felszabadult, így azt a püspökerdei átvágásra használhatták fel a Kisalföld újság A lerövidülő folyószakasz révén rövidült a védvonal hossza, csökkent az árvízvédelmi költség és a települések mentesültek a fakadóvizektől.

Tartalomjegyzék

A létrejövő holtág mentén feleslegessé válnak az amúgy is túl alacsony töltések, kotrással megoldható az előrehaladott egységes kelheim és végső soron egy horgásztó alakítható ki, miközben a Szigetközbe átkerülő Püspökerdő területén városi park jöhet létre. A nyílegyenes püspökerdei átvágás novemberében.

A Szúnyog-sziget és a Rábca torkolat közötti átvágásban létrejövő Duna-meder hossza méter, egy m hosszú mederszakaszt rövidít le, melyből a Püspökerdei-holtág jött létre. Ez a holtág két zsilipen keresztül kapcsolódott a Mosoni-Dunához, az alsó zsilipnél szivattyút is egységes kelheim, hogy a felesleges vizet visszaemelhessék a főágba.

Múzsák - Múzeumi Magazin 1990 (Budapest, 1990)

Az új mederrel párhuzamos árvízvédelmi töltések magasságát ,90 m B. Az új meder paraméterei: fenékszélesség: 75 m, tetőszélesség: m, a töltések tengelytávolsága: ,0 m. Az első kapavágás nyarán történt, az új meder 4 év múlva nyarán készült el 1 millió köbméter föld megmozgatása árán. A kiirtott erdő helyén sokáig egy holdbéli tájat láthattak a Káptalandombról északnyugat felé. Az új, 2, méter mély medret evezőspályának szánták, amelyből végül nem lett semmi.

Azt nem tudni, hogy a fáktól megszabadított csatorna szélcsatornává válása volt az ok, vagy esetleg valami más. Annyi biztos, hogy a győri önkormányzat ban a mederre közel merőlegesen tervezett 1,4 milliárd forintból egy méter hosszú evezőspályát a Püspökerdőbe, de végül ez a terv is meghiúsult.

A Püspökerdő napjainkban forrás: gyoresarepules.

Múzsák - Múzeumi Magazin 1990 (Budapest, 1990)

Egyben mérsékelte a szélcsatorna hatást, melyet az amúgy is szeles városban a szélirányra 45 fokos szögben épített utcák is enyhítenek. A korábban egységes Püspökerdő kettévált, a szigetközi rész a győriek kedvelt rekreációs területévé vált, míg a pinnyédi oldalon inkább természetközeli maradt az erdő, egységes kelheim a Nagy-Tákó régi medrei teszik változatossá a térszínt.

Az azonban bizonyosnak látszik, hogy a városközponthoz oly közel eső Püspökerdő a jövőben is a különféle fejlesztési tervek célpontjában lesz. Ajánlott és felhasznált irodalom:.