Kérdések diákok megismerjék

Például: hányszor jelentkezik valaki a tanórán, vagy menynyi időt használ fel saját kérdések megfogalmazására. A kritériumrendszer támaszkodhat a szakirodalomban elérhető modellekre, de lehet saját fejlesztésű szempontrendszer is. A meghatározott szempontokat alkalmazva figyeljük meg a diákok viselkedését, kategorizáljuk a megfigyelt jegyeket, és megkíséreljük az adatok alapján a közöttük lévő összefüggéseket felderíteni.

Számos kiváló megfigyelési szempontrendszer található a szakirodalomban, amelyek eredeti vagy a felhasználó által módosított változatai alkalmazhatóak a tanár által meghatározott megfigyelési célkitűzésnek megfelelően.

Kritériumrendszert önállóan is összeállíthatnak a tanárok, meghatározva azokat a fő viselkedéses jegyeket, amelyek a megfigyelés és értékelés alapját képezik. A megfigyeléssel történő információgyűjtést hasznosan egészítheti ki a későbbiekben bemutatásra kerülő interjútechnika, amelynek segítségével a viselkedés hátterében zajló egyéni, kognitív folyamatok is megra- gadhatóak. Az osztálytermi környezet megfigyelése kérdések diákok megismerjék szetett feladat. Elsősorban olyan megfigyelési módszerek terjedtek el, amelyek egy adott osztályban egy-egy személy viselkedésének felmérését segítik Páskuné, Ilyen eljárás például Flanders interakcióelemzési módszere, amelynek segítségével külső megfigyelőként a tanárdiák interakció jellegzetességeiről nyerhetünk információkat Szitó, Ezt is kiegészítheti a diákok közvetlen megfigyelése a számonkérés vagy csoportos munka során.

Célja a legtöbb esetben, hogy a lehetőségekhez képest objektív képet kapjon a tanár diákjairól, azonos szempontokat alkalmazva a megismerésük során. A kérdéssorok bármely témára vonatkozhatnak, például lehetnek a szaktantárgyhoz kötődő ellenőrzés kérdései, de a diákok pályaorientációjával vagy motivációjával kapcsolatos kérdéssorok is összeállíthatók. Ezek az önállóan összeállított kérdéssorok azonban nem tekinthetők standardizált vizsgálóeszköznek.

A legtöbb esetben a reprezentatív minta és a statisztikailag megalapozott viszonyítási normák is hiányoznak. Ugyanakkor nagyon jól alkalmazhatóak, ha a szempontokat minden megvizsgált tanuló esetében szisztematikusan elemzik a tanárok.

A nagyobb mintán már kipróbált kérdéssorok, kérdőívek közül eredményesen alkalmazható szempontrendszer lehet például a kísérleti személyiséglap P. Balogh, vagy az életmódkérdőív, amely a diákok terhelésével kapcsolatos információk és iskolával kapcsolatos attitűdök gyűjtésére, a tanulmányokkal összefüggő pszichoszomatikus problémák feltárására használható N.

Kollár, ; N. Kollár és Martonné, ; Martonné és N. Kollár et al.

A témakör széles spektrumon mozoghat, az értékelés szempontjait azonban ajánlatos minden esetben pontosan meghatározott kategóriákban megjelölni.

Az objektivitás érdekében a tartalomelemzéshez egy további, független megítélő segítsége is igénybe vehető. Ilyen esetben a két kérdések diákok megismerjék közötti összhang statisztikai módszerekkel ellenőrizhető együtt járás, korreláció.

A szabad fogalmazás során kapható válaszok nagyon eltérőek lehetnek. Az esszét értékelő tanárnak érdemes ezeket az egyéni különbségeket vizsgálnia. Önértékelő eljárások: tanulói becslés és reflexió A jelenlegi iskolai gyakorlatban kevésbé elterjedt módszer az önbecslésen alapuló mérés. Annak ellenére, hogy a kívánatos cél az iskolai képzés során az élethosszig tartó tanulásra, folyamatos önfejlesztésre, önirányított tanulásra való felkészítés lenne, hiányzik a diákok felelősségének elismerése, elfogadása és elfogadtatása saját tanulmányi teljesítményük alakításában.

Ennek a gyakorlatnak a hátterében részben a jelenlegi iskolarendszer, részben a tanári tekintélyen alapuló oktatási-nevelési módszerek állhatnak. A diákok önbecslésére alapozó módszerek azonnali alkalmazhatóságának korlátját jelentheti, hogy a diákok általában kevés gyakorlattal rendelkeznek saját teljesítményük értékelésében. Az alkalmazástól visszatartó tényező lehet az is, hogy a diákok tanulási problémáikat, rossz teljesítményüket iskolai környezetben nem szívesen jeleznék vissza.

A tanulók önreflexióinak bátorításához a tanárok úgy járulhatnak hozzá, ha a diákok önmagukra vonatkozó megítélését a tanári teljesítményértékeléstől időben is elválasztva kérik. Az önreflexió fejlesztéséhez nagyfokú tanári toleranciára és az esetleges tanár-diák kommunikációs problémák szakszerű megoldására van szükség. Tanári segítség hiányában a diákok önreflexiós folyamata nehezen fejlődhet, visszajelzések hiányában nehezen ítélhetik meg saját tudásuk, képességeik és kompetenciáik szintjét.

Különösen serdülőkorban és azt megelőzően igényel fokozott erőfeszítéseket a tanároktól az önreflexiós képesség fejlesztése.

Az önreflexióra történő szocializálás kezdő lépése lehet a fiatalab- bakkal dolgozva például a házi feladatok önálló javításának kérése. Az interjú típusai, exploráció és anamnézis A diákok személyiségének megértése leghatékonyabban a velük folytatott interjúk segítségével valósulhat meg.

Az interjú olyan célzott beszélgetés, amely meghatározott információk gyűjtését szolgálja. A célzott beszélgetés szabad formáját strukturálatlan interjúnak nevezzük, a diákok megismerésében a kezdeti fázisban vagy a későbbiekben problémás szituációk felderítéséhez alkalmazható eredményesen.

Másrészt az interjú követhet meghatározott irányvonalat — ez esetben félig strukturált vagy strukturált interjúról beszélünk, amelynek során a kérdező előre meghatározott kérdéssor szerint halad az információgyűjtésben.

A félig strukturált interjú esetében csak a témák vagy kérdéskörök kötöttek. A kérdések feltevésének sorrendje vagy a kifejtés mélysége az interjú készítőjétől függően változtatható.

A félig strukturált beszélgetés előnyeként említhetjük, hogy az interjú során lehetősége van a tanárnak a fontos, egyéni variációk figyelembevételére és ennek megfelelően a beszélgetés menetének alakítására, ismerősök nagold részletek megismerésére a diák élettörténetéből.

A diák maga is aktív részese bizonyos keretek közt a beszélgetés alakításának, és így a diák számára fontos témakörök alaposabb megismerésére ad kérdések diákok megismerjék ez a módszer. Előnyösek lehetnek a saját összeállítású kérdéssorok, mivel teljes mértékben személyre vagy csoportra szabottak lehetnek.

A fontosnak látszó kérdések, témák tetszés szerinti mélységig vizsgálhatóak. A félig strukturált kérdéssorok és saját összeállítású interjúk esetében a szó szerint fogalmazott kérdésekkel szemben a válaszokhoz és a személy gondolatmenetéhez alkalmazkodó kérdések állnak.

A célzott beszélgetés félig strukturált formájának alkalmazása során az adatok összevetését és elemzését megnehezítheti, hogy bizonyos adatok hiányozhatnak vagy eltérő sorrendben kerülnek elő az interjúkban. Nagyobb odafigyelést igényel, ha például egy osztály tanulóiról szeretne ezzel a módszerrel átfogó képet nyerni kérdések diákok megismerjék tanár.

További probléma lehet, hogy a szabad vagy félig strukturált beszélgetésből fontos témák kimaradhatnak. Kérdések diákok megismerjék a diák szégyelli, elfelejti, elfojtja, mindenesetre nem beszél a tanár számára szükséges információkról. Strukturált interjú során a tanár előre meghatározott irányvonal, kialakított struktúra alapján, meghatározott ismerkedés a török tér ki.

A kiértékelési szempontokat előre elhatározva értékelni tudja az eredményeit. A strukturált interjú esetében a leírt kérdéseket az eredeti sorrendben és módon kell feltennie a kérdezőnek. Az eredményként kapott válaszok szintén előre rögzített kategóriák szerint értékelhetőek, és a különböző diákokról gyűjtött eredmények az egységes kategóriarendszer alapján egymással összevet- hetőek, elemezhetővé válnak.

A standard kérdéssorok előnyeiként tartják számon, hogy alkalmazásuk és kiértékelésük gazdaságos. Az alkalmazott módszer validitása, re- liabilitása biztosítható, a hibák, amelyek például az eltérő fogalmazásból, kiértékelésből fakadnának, minimalizálhatóak. A strukturált beszélgetések esetében hátrányként jelentkezhet azonban, hogy az interjúalany számára fontos témákat esetleg nem érint az előre rögzített kérdéssor, így kérdések diákok megismerjék valós problémához való hozzáférést a kérdezés gátolhatja.

A standard kérdéssorok vagy az önállóan ösz- szeállított, saját kérdéssor megkönnyíti a beszélgetés vezetését, folyékonyabb beszélgetésmenetet eredményez.

Egy jól összeállított szempontrendszer csökkenti az adatgyűjtés hibáit, és mérséklődik a torzítás a véleményalkotásban. A strukturált interjú formájában sokban hasonlít a kérdőívhez. Mégis vannak olyan helyzetek, amelyekben kérdések diákok megismerjék szóbeli felvétel hatékonyabb. Munkanélküliek társkereső kb. Másrészt vannak olyan témák, amelyeknél a kérdező technikai segítsége javítja a feladat pontos megértését és a válaszadási készséget.

"Írjál történelmet" | Budapest Főváros Levéltára

Egy adott probléma feltárásához az ezzel kapcsolatos információkat célzottan is gyűjteni kell külső személyek segítségével. Például egy hirtelen zárkózottá váló kisdiák viselkedésváltozásának explorációjához saját magán kívül a barátaival, a családjával, a számára fontos más felnőttekkel is célszerű beszélni a probléma lehetséges hátteréről.

Ha ebben a célzott megismerési folyamatban a problémák kialakulásának okait is fel kívánjuk tárni, akkor a személyes fejlődéstörténet, teljes fejlődésmenet feltárása szükséges. A diagnosztikai munkának ezt a fázisát anamnéziskészítés- nek nevezik. Az elnevezés jelentése: felidézni, emlékezni, visszahívni.

Az exploráció és az anamnézis együttesen az irányított beszélgetésben bizonyos kérdések, témakörök alaposabb megértését szolgálja, a diagnosztikai munka során mutatkozó hiányosságok, tisztázatlanságok vagy ellentmondások feltárásához, az alkalmazott tesztek eredményeinek ellenőrzéséhez szükséges.

A legfontosabb, elemzést igénylő változóknak a családi interakciók mintázata, a családtagok közötti érzelmi viszony és a család szocioökonó- miai háttere tekinthető. A szülői-nevelői háttérrel kapcsolatban vizsgálandó tényezők: Személyes adatok: lakhely, szocioökonómiai státus.

Általános egészségi állapot, gyermekkori meghatározó betegségek: a problémafelvetés szempontjából releváns kérdésekként előkerülhetnek az egészségi állapotra vonatkozó témák. Élettörténet: a jelenlegi helyzet és a gyermek fejlődéstörténete terhesség, szülés, az első életévek, nyelvhasználat fejlődése, toalett-tréning körülményei, kortársakkal való kérdések diákok megismerjék alakulása, intim kapcsolatok, pl.

Az iskolai évek jellemzői: pillanatnyi állapot, serdülőkori sajátosságok. Családi és környezeti változók: családi nevelési stílus és iskolai környezet szabályrendszerei, azok esetleges konfliktusainak feltárása. Család története: szülők, testvérek, nagyszülők és más, a gyermek szempontjából érzelmileg fontos személyek, valamint szerepük a diák életében. Megfigyeléssel és célzott beszélgetéssel megismerhető a szülői-nevelői stílus, a családban uralkodó elképzelések a nevelés célját illetően pl.

A családi klíma jellemzőinek értékelésekor akár saját, szubjektív mércére támaszkodva is érdemes felbecsülni a családi összetartás jellemzőit, illetve a család nyitottságát szociális környezete felé. Fontos információt jelenthet a családi konfliktuskezelési mintázatok felmérése: például ismerősök fekete- erdő történik, ha a diák hibázott, milyen reakciókra számíthat.

További értékes szempont a családon belüli önállóság mértéke, a teljesítményorientáció a szülők és gyermekek felfogása szerint.

Hasznos lehet a versengéssel kapcsolatos elképzelések felmérése, a szabadidő eltöltésének mintázata, a szervezettség és kontroll. A kora gyermekkori kötődési mintázat hatásait jól megfigyelhetjük a tanulók szüleikhez és társaikhoz való viszonyában.

A tanulót érintő problémákkal, kérdésekkel kapcsolatban külön kérdésekkel térhetünk ki a viselkedésbeli sajátosságokra és az esetleges okok rendszerére. Az adott problémát tünetként értelmezve megkísérelhetjük feltérképezni, a családi háttér és az iskolai intézményrendszer működésének jellemzői milyen módon játszhatnak közre a gyermeknél tapasztalt problémák kialakulásában.

Például a család kedvezőtlen lakásviszonyai, a saját tanulósarok hiánya, esetleges átmeneti nevelőotthoni elhelyezés következményei hogyan vezethettek az iskolában tapasztalt viselkedési problémákhoz. A nevelői háttér pedagógiailag is fontos információt hordozó elemeit jelentheti például a szülők túlterheltsége, esetleges válása vagy a szülők valamelyikének halála Bognár-Telkes, A problémák hátterében a család túlméretezett teljesítményelvárása is állhat: például a felsőoktatási karrier irányába való nyomás.

Az alkalmazkodást nehezítő teljesítménynyomás kezdeményeit feltételezhetjük olyan kijelentéseket hallva, hogy a gyermek mindig megelőzte kortársait, jobb volt és gyorsabban fejlődött, már egyéves korában szobatiszta volt — elemezhető e tekintetben a szülők közlési módjainak rejtjelezése Kapitány és Kapitány, A gyanút csak erősíti, ha a tanuló ezeket a teljesítményeket hirtelen kérdések diákok megismerjék nem hozza, serdülőkorában lázad a kötöttségek ellen.

1. Menyasszonyok budapest
2. Fekete ember keres fehér nőt

A különféle testi betegségekre utaló jegyek, fogyatékosságok egyszerű szemrevételezéssel megállapíthatóak sápadtság, túlzott aktivitás, betegség miatti gyakori hiányzás az iskolából. Megfigyelhetőek sok 46 találkozón nő egyes feltűnő kérdések diákok megismerjék jegyek is: agresszió, autoagresszió bizonyos fajtái pl.

Az előbbiekben felsorolt hátrányok és veszélyeztető tényezők mellett nem szabad megfeledkezni a tanuló pozitív jellemzőiről, saját és a környezet fejlesztést segítő erőforrásainak összegyűjtéséről sem. Minden olyan jellemző ebbe a csoportba sorolható, amely segíti a diákot iskolai feladatainak megoldásában.

Például ilyen lehet a szülők által teremtett harmonikus családi háttér, a szükséges szocioökonómiai biztonsággal párosulva. Az összegző értékeléshez az előbbiekben felsorolt tényezők dinamikus kölcsönhatásainak mérlegelése szükséges.

Dolgozni vagy tanulni Németországban? Így csinálod jól

A kérdezőnek pontos kérdések diákok megismerjék kell rendelkeznie a diákok személyiségfejlődésének átlagos, jellemző menetéről ahhoz, hogy a nyers adatokat értékelni, elemezni tudja. A célzott beszélgetés, interjúkészítés során célravezetőek az egyszerű, röviden megfogalmazott kérdések.

Szakképzésben tanuló diákok mobilitása - Pályázatok - Tempus Közalapítvány

Lehetőség szerint kerüljük a válaszok sugalmazását, hogy megelőzhessük az információk torzítását. A szabad beszélgetés vagy félig strukturált interjú során feltett kérdések illeszkedjenek az interjúpartner által felvetett témákhoz. Sok új információhoz juttatja a kérdezőt az elhangzottak konkretizálása, mélyítése: kérjünk példát a diáktól arra, hogy mit jelent számára egy-egy általa használt fogalom.

Gyakori kérdések Milyen gyerekeket vesznek fel Waldorf-iskolába? A Waldorf-iskolák alapvetően minden gyermek számára nyitva állnak — vallástól, bőrszíntől, nemtől és a szülők anyagi helyzetétől függetlenül. Részletes információs szülői estek után minden gyermek egy játékos, az iskolaérettséget vizsgáló felvételin vesz részt az iskolában.

Ha például arról beszél, hogy fontos számára a pontosság, akkor kérjük meg, írja körül, mikor, milyen helyzetekben mit ért ő pontosság alatt. A beszélgetés során hasznos lehet időről időre röviden összefoglalni az addig elhangzottakat. Ennek haszna kettős lehet: egyrészt lehetőséget ad a továbbgondolásra, hogyan folytatódjék a beszélgetés, másrészt ellenőrizheti az interjú készítője, hogy valóban azt értette-e az elhangzottak alapján, amit gondolni vélt.

A beszélgetés menetét segíti az aktív hallgatás, amelynek során verbális és nem verbális eszközökkel is jelezzük figyelmünket, a megértést lásd Fontos alapszabály az interjú készítéséhez: engedjünk teret az interjúalany számára, hogy megnyíljon.

Nyitott kérdésekkel, a felesleges megszakítások és szakkifejezések mellőzésével, különösen fiatalabb diákok esetében az életkorhoz és érettséghez igazodó nyelv használatával segíthetjük az interjú gördülékennyé válását.

A jó interjú készítéséhez érdemes összeállítani egy tervet, amelytől azonban szükség esetén el kell vagy el lehet térni, ha a félig strukturált vagy szabad interjúhelyzet azt megköveteli.

Gyakori kérdések

Fel kell készülni a probléma típusához elérhető szakirodalomból, összegyűjteni a diákkal kapcsolatos alapinformációkat, megpróbálni elképzelni a diák életkörülményeit, hátterét. A tanítási helyzettől merőben különböző interjúk intimitását biztosítani kell: megfelelő időpontot, helyszínt választani a beszélgetéshez, tudni, hogy mikor és hogyan zárható le a beszélgetés.

A tanárnak törekednie kell megismerni előítéleteit, amelyek befolyásolhatják az észlelés, döntéshozatal során. Az interjúkészítéshez hozzátartozik, hogy a legfontosabb tényeket írásban rögzíteni kell, esetleg már az interjú során. A jegyzetek készítéséhez kérjük a partner engedélyét. A legfontosabb benyomásokat és következtetéseket pedig közvetlenül a beszélgetés lezárása után érdemes papírra vetni.