Mit jelent megismerni a német átlag, Keresés az Enciklopédiában
Tartalom
Keresés űrlap
Bauer Bence A német közvélemény csak idén döbbent rá, hogy parázs viták folynak az átlagos német állampolgár számára alig ismert választási rendszerről. Ezen írásban bemutatjuk milyen problémák, dilemmák és kihívások merülnek fel a német parlamenti választási rendszer körül, s hogy ennek fényében mennyire tekinthető példaértékűnek? A választási rendszer alapjai Mint hazánkban, Németországban is általános, egyenlő, közvetlen, szabad és titkos választási rendszer van érvényben, mely szabályozza a törvényben fős létszámban meghatározott szövetségi parlament Bundestag megválasztását.
Az képviselő felét egyéni választókörzetben választják - ők az egyéni jelöltek Direktkandidat - a többi képviselő pedig listáról kerül be. Minden tartománynak ugyanannyi egyéni képviselője van a Bundestagban, mint a neki járó pártlistás hely. Ez az utóbbi szám csak elméletileggyakorlatban nincsen felső korlát, s pont ez az előírás generál egyre nagyobb vitákat.
HTW Dresden Amióta csak tudomást szereztem arról az egyetemen, hogy van lehetőség külföldön hallgatni egy szemeszter, ki akartam próbálni. Mindig is vonzottak az ilyesfajta programok, megismerkedni más országok, városok kultúrájával, történelmével és lakóival. Korábban gimnazistaként már vettem részt pár hetes csereprogramban és azt is nagyon élveztem. Sajnos csak az MSc-s tanulmányaim alatt sikerült megvalósítani, hogy kijuthassak, de így sem ment minden zökkenőmentesen.
Németországban is a 18 évnél idősebb állampolgárok járulhatnak az urnákhoz, de Németországban ez a választás napján csak 8 és 18 óra között lehetséges, aki aznap valamilyen okból akadályoztatva van, illetve külföldön tartózkodik, az előre igényelhető levélszavazást választhatja.
Ezen szavazási forma népszerűsége egyébként — kiváltképp a pandémia alatt — ugrásszerűen megnőtt.
Mi a probléma a német választási rendszerrel?
A külhoni, németországi lakhellyel nem rendelkező németek regisztráció után szavazhatnak, de csak akkor, ha az utolsó 25 évben legalább három egybefüggő hónapot Németországban tartózkodtak és volt bejelentett hivatalos lakcímük. Hosszú idő után ebben az évben pont a dél-schleswigi dán kisebbség pártja, az SSW próbálkozik ezúton bejutni a Bundestagba, nem kis eséllyel. Első és második szavazat Magyarországhoz hasonlóan, a német szövetségi parlamenti választás alkalmával is két szavazata van az állampolgároknak.
Az első szavazattal az egyéni választókörzetben Bundeswahlkreis szavazzák meg egyfordulós rendszerben, egyszerű többséggel a körzetük képviselőjét, második pedig a tartományi alapon szerveződő pártlistákra voksolhatnak. A német rendszert szakirodalomban általában vegyes arányos képviseleti rendszernek szokták nevezni, ami egy hibrid rendszert jelent.
Itt bár alapjaiban az arányosság elve érvényesül, ezt árnyalja az egyéni választókörzetekben leadott szavazat, mely akár a listás rendszer preferenciaszavazataként is értelmezhető. Azonban a listás eredmény kizárólag a frakciók nagyságát dönti el, azok összetételét, az első szavazat határozza meg. Ebben az értelemben a zárt pártlistás szavazást követően az egyéni választókerületekben győztes, ill. Ez értelmezhető preferenciális szavazásnak is, csak nem úgy, mint pl.
Account Options
Csehországban vagy Szlovákiában, ahol a pártlistán lévő jelöltek közül lehet szemezgetni, egyes jelölteket voksunkkal előrébb sorolva, hanem az egyéni jelöltekre leadott szavazatok útján. Azt, hogy mennyire fontos az egyéni választókerületek eredménye más szempontból is, azt az úgy nevezett alapmandátum kitétel Grundmandatsklausel szemlélteti, melyről még a választási szakértők is csak fényévenként szoktak tudomást szerezni.
Ez az oka annak, hogy bár vészesen közel táncol pl. De egyébként is minden mandátumát egyéniben szerzi, nem is releváns számára, hogy a pártlistája milyen eredményt ér el.
A szabályozás az erős regionális beágyazottsággal rendelkező politikai formációknak kedvez, s egy enyhe többségi elemet visz be a rendszerbe.
Szavazatok összefonódása De mi az, mit jelent megismerni a német átlag ebben a rendszerben igazán különleges, s mi okozza manapság a nagy vitákat és problémákat? A törvényben fős létszámban meghatározott Bundestag tagjai fele-fele arányban kerülnek ki a választókörzetekből és a pártlistáról — legalábbis elméletileg.
A gyakorlatban ez az arány teljesen megváltozott, a jelenlegi parlamentnek már képviselője van, ebből et választottak egyéni választókörzetben, de ezen felül listás képviselő ül a Bundestagban. De hogyan lehetséges ez? A válasz a választási rendszer sajátosságaiban rejlik, s ez egy olyan összetett rendszer, hogy talán még a szintén bonyolultnak tartott magyar rendszert is felülmúlja.
Вы временно заблокированы
Mint láttuk, a mandátumkiosztásnál kizárólag a pártlistás arányos eredmény érvényesül, s az egyéni választókörzetben megválasztott képviselő ezt az arányos rendszert alapjaiban nem módosítja, de mégis befolyásolja. A rejtély megértése az árok választási rendszerben gondolkodó szemlélet elhagyása. Ugyanis nem különülnek el a két alrendszerben leadott voksok, hanem egy egészen speciális kölcsönhatást gyakorolnak egymásra.
A különlegesség pont az, hogy bár van egy többségi elem egyéni választókörzetben győztes jelöltezt az arányos elem pártlistás szavazás teljes egészében kiiktatja.
Határátkelés Németországban – elintézendő ügyeink - Határátkelő
A parlament összlétszámát ugyanis kizárólag a pártlistás eredmény határozza meg, de nem csak a pártlistás helyek tekintetében, hanem casablanca találkozó felesége válási összes helyre nézve is, azaz az egyéni mandátumokat is beleértve. Gyakorlatilag az történik, hogy minden egyes tartományban megállapítják a pártlistás eredményt, ebből kivonják az egyénileg abban a tartományban az adott párt által már megnyert mandátumokat, s a fennmaradó szám jelöli a listáról kiosztható mandátumok számát.
Ha viszont nincsen fennmaradó, akkor egy újabb problémakör tárul elénk. A jelenséget túllógó mandátumnak Überhangmandat hívják, s a német választási rendszer talán legbonyolultabb eleme.
- I. világháború: békeszerződések és jóvátétel | Holokauszt Enciklopédia
- Flörtöl a csillagok könyv
Túllógó mandátum Jól lehet ezt a jelenséget szemléltetni Baden-Württemberg példájával. Ebben a tartományban 76 mandátum van, s erről szavaznak az ottani választópolgárok a Bundestagswahl alkalmával. A ból 38 egyéni mandátum, hiszen ennyi választókörzet van, s persze 38 listás mandátum. Baden-Württemberg-szerte vannak erősebb, s gyengébb CDU-s körzetek, de összeségében ez a támogatottság és a relatív nagy különbség a második helyezetthez képest elegendő volt arra, hogy a tartományban megnyerje a 38 egyéni választókörzetet, azaz mindenhol győzni tudott.
Ezzel viszont egy csapással meg is szerezte az összesen 76 baden-württembergi hely felét, azaz at az összes egyéni mandátumot.
De persze ez a jelenség akkor is előfordulhat, ha nem is nyeri meg a párt az összes egyéni mandátumot, hanem csupán többet nyer, mint neki a listás eredmény alapján járna. Amennyiben s listás eredmény ennél magasabb, kap listás helyet is. Amennyiben viszont alacsonyabb, életbe lép a túllógó mandátum rendszer.
Ökölszabályként mit jelent megismerni a német átlag lehet jegyezni, hogy akkor van túllógó mandátum, ha a listás százalékarány nem éri el a körzetekben elért mandátumok százalékarányának felét mert az összes hely fele nyerhető ugye meg a körzetekben.
Ez számunkra egy teljesen meglepő eredmény, s megjósolható, hogy sok német választópolgárban sem tudatosult eddig ez az igazán ellentmondásos állapot. Baden-Württembergben viszont évek óta ez a helyzet, s a CDU elkötelezett és nemcsak a politikához, de a számmisztikához is értő ügyes támogatói teljesen logikusan a listás szavazatukat mindig a potenciális koalíciós társnak, az FDP-nek adják. Ez a furcsa helyzet áll fenn már régóta Szászországban és Bajorországban is. Na, de mi történik konkrétan a CDU-s mandátumokkal ebben a rendszerben?
Az arányos rendszer szerint jár neki 27, de már szerzett at.
Mit lehet ilyenkor tenni? Elvenni tőle a különbözetet a 38 meg a 27 között, azaz kilenc parlamenti helyet?
