Zsidó nő keres házasság. Maimonidész – A nők könyve: A házasság szabályai

Maimonidész, Mose ben Máimon, a Rámbám: Széfer Násim: A nők könyve A házasság szabályai Ide tartozik két tevőleges, két tiltó, összesen négy parancsolat: Házasságot kell kötni ktubá házassági levél és kidusin a zsidó törvényekben előírt eljegyzés által.

Nem szabad nemi érintkezést folytatni ktubá és kidusin nélkül.

Kéne egy zsidó pasi/nő…

A férfi ne vonja meg feleségétől az ellátásra, ruházkodásra és testiségre vonatkozó jogait! Szaporodni és sokasodni kell.

Kötelezettség nélküli szexet keres??

A házasság: kötelesség és tilalom A jegyesség §. A Tóra-adás előtti időkben, ha egy férfi és egy nő találkozott az utcán, és együtt elhatározták, hogy egybekelnek, a férfi hazavitte a nőt, intim kapcsolatot létesített vele, és ezáltal a feleségévé tette.

A Tóra-adás után a zsidóknak megparancsoltatott, hogy ha egy férfi feleségül kíván venni egy nőt, akkor először tanúk jelenlétében kell feleségeként megszereznie, és csak ezután válik a feleségévé. A megszerzésnek ez a módja a Tóra egyik tevőleges parancsolatát teljesíti. A feleség zsidó nő keres házasság három szabályszerű módja van: pénz átadásával, okirat által, és intim kapcsolat létesítése révén.

Az intim kapcsolat létesítésének és a hivatalos okirat átadásának módja a Tóra szövegéből származik, míg a pénz átadásának érvényessége rabbinikus [következtetés a Tóra szövegéből]. A megszerzésnek ezt zsidó nő keres házasság stádiumát általánosan éruszinnak eljegyzésnek vagy kidusinnak fölszentelésnek nevezik. Azt a nőt, akit az említett három mód valamelyikével szereztek meg, a mökudeset megszentelt vagy möureszet eljegyzett szóval illetik. Miután az eljegyzés művelete hivatalosan megtörtént, és a nő mökudeset lett, férjes asszonynak tekintendő, noha a nemi aktus még nem történt meg, és a nő még nem lépett be a férje házába.

Ha a férjén kívül bárki más nemi kapcsolatot létesít vele, az a bíróság halálos ítéletének teszi ki magát. Ha pedig el akar válni, akkor [a férjnek] getet válólevelet kell írnia. A paráznaság tilalma §. Minden olyan viszony létesítését, amelynek tilalma a Tórából származik, és ami égi halálbüntetést von maga után — azaz a Párását Ácháré Mot-ban említett eseteket —, árájotnak, az egyes megnevezett til­tott viszonyokat pedig külön-külön ervának nevezik.

A másodlagos tilalmak §.

Vannak más nők [5]akiknek esetében a szóbeli hagyomány zsidó nő keres házasság intim kapcsolat létesítését; ezek a tilalmak rabbinikus eredetűek. Ezeket a nőket snijotnak másodlagosnak nevezik, hisz [a velük való kapcsolat] tilalma másodlagos jellegű az árájothoz képest. A megszakítás nélkül folytatódó snijotnak tehát mindössze négy kategóriája van: az anyai nagyanya — ez a tilalom megszakítás nélkül folytatódik fölfelé; az apai nagyanya — ez a tilalom megszakítás nélkül folytatódik fölfelé; az apai nagyapa felesége — ez a tilalom megszakítás nél­kül folytatódik fölfelé; és a fiúgyerek felesége — ez a tilalom megszakítás nélkül folytatódik lefelé.

A Tóra enyhébb tilalmai §. Minden olyan intim kapcsolatnak, amit zsidó nő keres házasság kislemez riedlingen Tóra, de amely nem büntetendő égi halállal, iszuré lávin tiltó parancsolatok tilalma a neve, de hívják ezeket iszuré ködusá a szentség tilalmai néven is.

Ilyenből kilenc van: özvegyasszony és főpap közötti viszony; főpap, vagy egyszerű pap és elvált asszony, zoná [6] vagy chálálá [7] közötti viszony; tiltott kapcsolatból ervából született nő és zsidó férfi közötti viszony; tiltott kapcsolatból ervából született férfi és zsidó nő közötti viszony; zsidó nő és betért moábita vagy ammonita közötti viszony; férfi és elvált felesége közötti viszony, miután az feleségül ment egy másik férfihoz; zsidó nő és olyan férfi közötti viszony, akinek a heréje összezúzódott vagy a hímvesszeje megcsonkult; jövámá özvegy­asszony [8] és más [az elhunyt férje fivérein kívüli] férfi közötti viszony, amíg a sógorai iránti kötelezettsége fennáll.

A rabbinikus rendelkezés szerint az elvált asszony és a chálicán [9] keresztül ment asszony státusa azonos, és [mindkettőnek] tilos pappal [viszonyt létesítenie]. A Bölcsek a nötinimet — nőket és férfiakat egyaránt — a tiltott kapcsolatból született személlyel azonos kategóriába sorolták; ezek tilalma rabbinikus. A tiltott testi kapcsolatok szabályaiban fogjuk majd elmagyarázni, kik a nötinim.

Vannak bizonyos viszonyok, amelyekre valamilyen tevőleges parancsolatból származó tilalom vonatkozik, de tiltó parancsolat nem tiltja őket. Három ilyen van: betért egyiptomiak és edomiták első és második nemzedéke, férfi és nő egyaránt; és a nem szűz nő és főpap közötti viszony. Ez arra utal, hogy az első és a második viszont nem léphet be [ebbe a házassági kapcsolatba]. Hasonlóképpen [a 3Mózes A tevőleges parancsolatból levezetett tilalom státusa azonos a tevőleges parancsolatéval.

Hogyan lehet létrehozni a jegyesség kötelékét? Ha a férfi pénz átadása útján muszlim online dating azt létrehozni], egy prutát [10] [köteles fizetni] pénzben vagy értékben. A férfinak kell tennie a kijelentést, amely arra utal, hogy feleségül szerzi meg magának a nőt, és ő adja neki a pénzt. Hasonlóképpen, zsidó nő keres házasság a nő adott [pénzt] a férfinak, és a férfi tette a kijelentést, a házassági kötelék ekkor sem jön létre.

Ha a férfi adta [a pénzt a nőnek], de a kijelentést a nő tette, akkor a kidusin státusa kétséges [11]. Az okirat általi jegyesség §. Ezután az okiratot tanúk jelenlétében át kell adnia az asszonynak.

Az okiratot, ahogy a válólevelet is, kifejezetten a leendő feleség nevére, és az ő hozzájárulásával kell megírni.

A Nők könyve: a házasság szabályai

Ha az okirat nem a nő nevére, vagy ha az ő nevére, de a hozzájárulása nélkül készült, akkor a jegyességi kötelék nem jön létre. Még akkor sem, ha a férfi a nő hozzájárulásával, tanúk jelenlétében adja át. A nemi élet általi jegyesség §.

Tanúk jelen­lé­té­ben egy elkülönített helyre kell vonulnia a nővel, és ott intim kapcsolatot kell létesítenie vele. Mikor valaki intim kapcsolat által létesít jegyességi köteléket, az aktus vé­geztével — tekintet nélkül arra, hogy a pár vaginális egységes kamenz anális módon közösült-e —, a jegyességi kötelék létrejön.

Az eljegyzés szavai §. A kijelentéseknek, amelyeket a férfi tesz az eljegyzéskor, arra kell utalniuk, hogy feleségül szerzi meg magának a nőt, és nem arra, hogy ő adja magát a nőnek. Hogyan kell ezt érteni? A fentiek is csak akkor érvényesek, ha a férfi előzőleg beszélt a nővel jegyességi kötelék létesítéséről. Ha nem beszélt ilyesmiről a nővel, akkor ezeknek a szavaknak zsidó nő keres házasság következményük nincs. A férfi bármilyen nyelven tett kijelentésével eljegyezheti a nőt, ha az érti azt a nyelvet, és ha a kijelentés azon a nyelven azt jelenti, hogy a férfi — mint azt fentebb magyaráztuk — megszerzi magának a nőt.

Ha a férfi beszélt a nővel a házasságról, és a nő ebbe beleegyezett, majd a férfi azonnal adott neki valamit a kezébe, ami által elvette, illetve ha az azonnal intim kapcsolatot létesített vele, de nem tett olyan kijelentést, ami egyértelművé teszi a szándékát, az elegendő.

Mivel erről a dologról beszéltek, nem szükséges, hogy a férfi egyértelmű kijelentést tegyen. Az Írás törvénye szerint a nemi kapcsolat létesítése által létrejött eljegyzés érvényes. Hasonlóképpen érvényes zsidó nő keres házasság Írás törvénye szerint a hivatalos okirat által létesített eljegyzés. A pénzre vonatkozó törvény az Írásból származik, de értelmezése a rabbinikus törvény szerinti.

Noha ez a törvény lényege, már általános zsidó szokássá vált a pénz vagy pénzt érő tárgy útján történő eljegyzés.

Ha valaki hivatalos okirattal kíván eljegyezni egy nőt, megteheti azt. De semmiképp nem házasodhat eleve intim kapcsolat létesítése által. Ha egy férfi intim kapcsolat létesítésével szentel föl egy nőt, azt — jóllehet az eljegyzés érvényes — megkorbácsolják ezért az enge­det­len­ség­ért, nehogy a zsidók könnyelműek legyenek ebben az ügyben.

Hasonlóképpen, ha egy férfi előzetes siduch — előzetes közös meg­győződés [15] — nélkül szentel föl egy nőt, vagy ha az utcán szenteli föl, azt — noha az eljegyzés érvényes — korbáccsal büntetik engedetlenségéért.

Az esküvői áldások §.

Mikor egy férfi, akár személyesen, akár megbízottja útján, eljegyez egy nőt, neki vagy a megbízottjának az eljegyzés előtt ugyanúgy áldást kell mondania, ahogyan bármely más micvá végrehajtása előtt. Ha a férfi áldás nélkül zsidó nő keres házasság föl a nőt, utána egyetlen párt róka dortmund nem szabad elmondania az áldást, mert az akkor már hiábavaló áldás lenne egy már megtörtént cselekedetre.

Ha van bor, akkor előbb a borra kell áldást mondani, utána következik az eljegyzési áldás, és utána kell eljegyezni a nőt. Ha nincs bor vagy sör, akkor csak az eljegyzési áldást kell elmondani. Társkereső 100 ingyenes lyon rabbinikus törvény szerint, a eljegyzett asszony az áruszá mindaddig nem létesíthet intim kapcsolatot a férjével, ameddig az apja házában él. Azt a férfit, aki jegyesével — áruszájával az apósa házában intim kapcsolatot létesít, engedetlenségéért korbácsbüntetéssel sújtják.

Még ha valaki intim viszony létesítése útján lép is jegyességre, akkor sem létesíthet jegyesével újabb intim kapcsolatot, míg otthonába nem viszi, és ott el nem különül vele, és ezáltal feleségének nem nyilvánítja. Ez az az elkülönülés, ami a chupá alá lépés által történik, ezt nevezik mindenütt niszuinnak.

Mikor egy férfi a nő eljegyzése után a niszuin érdekében létesít intim kapcsolatot a jegyesével, akkor már a nemi kapcsolat kezdeti stádiumában magáévá teszi őt, és ettől fogva a nő minden szempontból feleségként kezelendő.

Ha a jegyes már a chupá alá lépett, a férje tetszése szerint bármikor létesíthet vele intim kapcsolatot, a nő pedig minden szempontból a feleségének tekintendő. Ha az asszony már belépett a chupá alá, attól kezdve nöszuá a neve, noha a pár még nem lépett intim kapcsolatba. Ha azonban az asszony a nidá menstruáció állapotában van [amikor is tilalmas az intim viszony], a házassági kötelék nem jön létre, és a nő — noha belépett a chupá alá, és elkülönült [a férjével] — továbbra is csupán je­gyesnek tekintendő.

Zsidó társkeresés az interneten Új Élet - Szerepük azért jelentős, mert az es kiegyezés, az egyenjogúsítás előtt egyes zsidó családok számára a társadalmi felemelkedést, érvényesülést nemcsak az anyagi, hanem a társadalmi szempontból is jól megválasztott parti biztosíthatta. Ennek elérésében éppen a házasságközvetítők játszhattak jelentős szerepet.

A hét áldás §. A házassági áldásokat a házasság megtörténte előtt, a vőlegény otthonában kell elmondani. Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, Világ Ura, aki az embert a maga kép­mására, a maga képzete szerint formálta, és örök építményt mintázott belőle!

Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki az embert alkotta! Hadd örüljön és vigadjon, aki gyermektelen volt, mikor gyermekei örömben összegyűlnek nála! Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki Ciont megörvendezteti gyermekeivel! Adj sok örömet e szerelmespárnak, ahogy az Édenkertben örömet okoztál annak idején első teremtményednek!

Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki örömmel tölti el a vőlegényt és a menyasszonyt! Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, Világ Ura, aki az örömöt és vigasságot, vőlegényt és menyasszonyt, ujjongást és dalolást, vigalmat és vidámságot, [16] szeretetet és egyetértést, házi békét és barátságot létrehozta!

Urunk, Istenünk, bárcsak hamarosan hallanák Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin is vőlegények és menyasszonyok hangját, vőlegények vigadását a baldachin alól, ifjakét zenés vigasságukból! Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki megörvendezteti a vőlegényt a menyasszonnyal! Ha van, egy pohár bort kell hozni, és előbb a borra kell áldást mondani.

Utána mind a hat áldást bor fölött kell mondani: ilyenformán hét áldást mondanak. Egyes helyeken szokás a bor mellé mirtuszágat is hozni. A mirtuszra a borra mondott áldás után kell áldást mondani, és azután kell elmondani az említett hat áldást.

A házassági áldásokat csak legkevesebb tíz szabad [17]felnőtt férfi jelenlétében lehet elmondani. A vőlegény is közéjük számítandó. Mikor a férfi eljegyzi a nőt, és elmondja a házassági áldásokat, de nem különül el vele a maga otthonában, az esetben a nő még csak jegyesnek tekintendő, ugyanis a niszuin nem a házassági áldások elmondása, hanem a pár chupá alá lépése révén jön létre.

Ha egy férfi eljegyez egy nőt, és belépnek a chupá alá, de nem hangzanak el a házassági áldások, a nő akkor is minden szempontból férjes asszonynak tekintendő.

A házassági áldásokat több nappal később is el lehet mondani. Ha a nő nidá állapotban van, míg meg nem tisztul, nem mehet férjhez. Amíg meg nem tisztul, nem lehet elmondani a házassági áldásokat. Ha egy férfi áthágja ezt a tilalmat, és feleségül vesz [egy ilyen állapotban lévő nőt], és elmondják az áldásokat, akkor azokat nem szabad utána újra elmondani.

A ktubá — házassági levél §.

Mielőtt belépnek a chupá alá, a férfinak házassági levelet ktubá kell írnia; csak ezután élhet a feleségével. Az írnok díját a vőlegény fizeti. Mennyi pénzt kell [a házassági szerződésben ígérni az asszonynak arra az esetre, ha a férj elválik tőle vagy meghal?

Ha a menyasszony szűz, akkor dinárnál nem kevesebbet. Ha a nő nem szűz, akkor dinárnál nem kevesebbet. Ez az összeg a ktubá úgynevezett alapvető kívánalma.

Maimonidész – A nők könyve: A házasság szabályai

Ha a vőlegény ennél nagyobb összeget kíván biztosítani, megteheti [bármekkora összeget ígérhet], akár egy talentum aranyat is. Következésképp a ktubá szó, ha kiegészítő magyarázat nélkül használják, úgy értendő, hogy a ktubá alapvető kívánalma mellett [a vőlegény által] ígért összeget is tartalmazza. Bölcseink rendelték el, hogy ktubát kell írni az asszony számára. Nincs előírva, hogy a dinárok tiszta ezüstből legyenek, hanem azt az érmét [értették ez alatt] ami a talmudi korban általánosan használt volt: hét rész rézből és egy rész ezüstből állt.

Így egy szelá négy dinár értékű pénzérme fél zuz [tiszta] ezüstöt tartalmazott. A szűznek fizetendő dinár 25 zuz tiszta ezüsttel volt egyenértékű, míg a nem szűz nőnek 12 és fél zuz [tiszta ezüstöt] kellett fizetni. Egy zuz súlya, ahogy azt Az éruvok szabályaiban magyaráztuk, 96 szem árpa súlyával egyenlő. A dinárt általánosan egy zuznak tekintették, tekintet nélkül arra, hogy tiszta ezüst volt-e, vagy a [talmudi] korszakban használatos pénzérméről volt szó.

Ha valaki ennél kisebb összeget [tartalmazó házasságlevelet ír], annak a [feleségével fenntartott nemi kapcsolata] paráznaságnak tekintendő.

1. Tudtad, hogy nem lehet zsidó esküvőt tartani szombaton, vagy hogy a fátyol hagyományát is egy zsidó nőnek köszönhetjük?
2. Társkereső egyetlen nő 24
3. Krone ismerősök
4. A házasság: kötelesség és tilalom A jegyesség 1.
5. Neves társkereső iroda nürnberg

Hasonlóképpen, ha a férfi a feleségének a ktubá összegét [biztosítékul] odaadja, szabad intim kapcsolatot létesítenie vele, míg lehetősége nem nyílik [az okirat] megírására. A ktubá hiánya §. Ha egy férfi ktubát írása nélkül, [chupá alá] visz egy nőt, vagy ha írt ktubát, de a nő elvesztette azt, vagy ha a nő a férje kedvéért vagy kézpénz ellenében lemondott róla, akkor a férfi, ha továbbra is a feleségével kíván élni, köteles okmányt írni, amelyben legalább az alapvető kívánalom teljesítésére kötelezi magát.

Ugyanis tilos a férfinak akár csak egyetlen percig is úgy élni a feleségével, hogy [annak] nincs ktubája. Ha azonban a nő a várható javadalomért eladja a ktubáját valakinek, akkor [a férj] nem köteles másik ktubát írni neki.

Ugyanis a ktubát kizárólag azért vezették be, hogy [a férj] ne válhasson el csak úgy [a feleségétől]. Ebben az esetben, ha [az asszonytól elválik a férje], a férj ugyanúgy köteles kifizetni a ktubában megjelölt összeget zsidó nő keres házasság a személynek, aki a ktubát megvásárolta, mintha az asszonynak fizette volna ki, ha az el nem adja. Mikor [a férfi] eljegyzi az asszonyt és ktubát ír neki, de nem áll vele chupá alá, a nő a státusát illetően jegyes, de nem házas: a ktubá ugyanis nem hozza létre a házasságot.

Ebben az esetben, ha [a férj] meghal vagy elválik, az asszony a ktubában előírt alapösszegre jogosult a férj szabad [18] tulajdonaiból. A kiegészítő összegre [amelyet a férj a ktubához csatolt] viszont egyáltalán nem jogosult, mivel nem léptek be [a chupá alá].

Ha azonban úgy jegyzett el egy nőt, hogy ktubát nem írt a számára, és ezek után — amikor a nő még továbbra is csak jegyes — meghalt vagy elvált tőle: akkor a volt jegyesnek nincs joga még a ktubá alapösszegére sem, zsidó nő keres házasság a rabbik ezt az alapösszeget csak arra az esetre rendelték el, ha már összeházasodtak, vagy ha [legalább] a ktubá már meg lett írva.

Abban az esetben, ha [egy apa, kiskorú] lányát eljegyzésre adta és [a vőlegény] a ktubát megírta, de meghalt vagy elváltak [még a házasságot megelőzően] a ktubá [összege] az apát illeti — feltéve, hogy a lány még náárá [19] — ahogy ezt feljebb 3. Az esküvő időpontja és a lakodalom §. Zsidó nő keres házasság elrendelték Bölcseink azt is, hogy aki szüzet vesz feleségül, az hét napig ünnepeljen vele.

A férfi e hét nap alatt nem gyakorolhatja a mesterségét, és kereskedelmi ügyletekkel sem foglalkozhat, hanem csak ehet-ihat és ünnepelhet.